|
.:: Időpont: 2006. május 13-14.
Helyszín:
Síkfőkút, Várkút
.:: Ime Misi
beszámolója a legutóbbi versenyélményeiről:
A múlt hétvégén került megrendezésre az idei szezon harmadik downhill válogató versenye - ez egyben a Magyar Kupa sorozat nyitó eseménye is volt - Egertől nem messze, hazánk egyik mesebeli kis településén, Noszvajon.
De akár, Síkfőkót vagy Várkút is lehetne... :-)))
A versenyen álmaimban szereplő, régen hiányzó kiegészítőben - saját mezemben - gurulhattam :-)
A rendezvényt a mostoha időjárási jóslatok ellenére napsütötte idő, gördülékeny felszállítás és tökéletes időmérés jellemezte. Ami pedig a hangulatot illeti a nézők kolomppal és sörös doboz
rezegtetéssel szították azt.
Szlovák sporttársaimmal való örökös párviadalban az időmérőn és a döntőben is sikerült a magyarok közül az első helyezést elérnem, de összetettben én vesztettem a csatát, a legjobb szlovák versenyző mögött a dobogó második fokára állhattam, melyről végre képet is tudok küldeni!!!
Üdv
Misi
::.
(c) GuMiNyom
(c) dalmaMag
A képekkel és szövegekkel kapcsolatos minden jog a szerzőket illeti.
Előzetes írásos hozzájárulás nélkül mindenféle utánközlés és más jellegű felhasználás tilos.
Bocsi.
.::A Bükk szívében került megrendezésre a második DH magyar kupa futam. A célban megfelelő infrastruktúra és remek felszállítás várt mindenkit. Folyamatosan két-három kamion gondoskodott a versenyzők fuvarozásáról! Így akár 30 percenként mehettünk egy kört a versenyen is a 4 perces pályán.
A pályát sokan fenntartásokkal fogadták, rengeteg rézsűs rész volt benne, ahol, ha lelassult az ember, akkor rendesen tekerni is kellett. A versenyzők kérésére a rézsű felét kivették, ehelyett egyszerű murván kellet technikai kihívások nélkül izomból tekerni. A benne maradt rézsűt és az utána lévő erdei rész nagyon tekerősnek kiáltották ki. Ami igaz is, de ha a murváról leborítva meg tudta őrizni a versenyző a lendületét, akkor nagyon jó sebességgel végig lehetett rajta gurulni minimális tekeréssel. De az utána lévő erdei részhez tényleg kellett volna az erő, de mire ideértünk addigra már igencsak fogytán volt a levegő. Ezt a szakaszt túlélve már csak egy gyors egyenes és jó néhány derékszögű és a változatosság kedvéért rézsűs kanyart kellett teljesíteni.
Összefoglalva messze a leghosszabb pálya volt az idén egész jó vonalvezetéssel, de talán lehetett volna kicsit meredekebb is. Eredetileg nem ez a pálya volt tervezve csak az utolsó pillanatban valami nagyon szakhatóság nem adta meg az engedélyt a másik pályára.
A verseny gördülékenyen és látszólag precíz időméréssel zajlott, talán csak azt sérelmeztük sokan, hogy az időmérő rajtjára vagy 2-3órát ültünk fenn a rajtba. Mire sorra kerültem az éhségtől remegve már csak az érdekelt, hogy végre lejussak és ehessek. De a döntő már gördülékenyen lezajlott.
Az én menetem asszem az eddigi legjobbam volt idén, minimális hibákkal, de nagy lendülettel és sebességgel tudtam teljesíteni a középső legkritikusabb részt. A tetején és az alján elkövetett apró hibák sem voltak akkorák hogy emiatt csúsztam volna le a második helyről. Így boldogan és elégedetten állhattam fel a dobogó harmadik fokára, a győzte szlovák srác és Gulyás Misi mögé. A hétvége egyetlen valódi negatívuma számomra a vasárnap reggeli edzésen elszenvedett részleges bokaszalag szakadás. Még jó hogy most pár hétig nincs versenyem.
Képeim by Palmer.
by Vizdi ::.
.::
dalmaMag ::. |
|
