.:: Rajt után kb. egy órát mentem a spiccel, de eléggé lapos volt és húzták neki nagyon, és a magas tempó nagyon nem esett jól és szégyen-gyalázat, de leszakadtam.

Öten elnyomták előlem, szélárnyékban sem bírtam (Konklúzió: többet kéne edzeni, gyenge vagyok). Utána rövid ideig mentem egyedül, majd utólért egy Author-os rövidtávos fiatal srác. Beálltam mögé, ő már lassabban ment, de azért mögötte is lobogtam. Versenyen az első szétváló nem volt kitáblázva (hosszú jobbra, rövid balra), hanem állt ott egy ember. Jöttem a rövidtávossal (ő ment elön) és a pályabíró elküldött mindkettőnket a rövidre (valszeg nem látta az én rajtszámomat, én meg mivel semmi nem figyelmeztetett arra, hogy itt kettéválik a pálya, mentem tovább az Author-os után - sajnos a rövid távon, mint utóbb kiderült).

Így 1:40 perc alatt visszaértem Füredre a 93 km-ről, de ezzel az idővel nem mertem átmenni a célvonalon, mert féltem, hogy elvisznek rögtön doppingvizsgálatra. Ettem, ittam, olajoztam, aztán mivel keveset mentem, gondoltam megyek még egy kicsit és elindultam újra a pályán elölről, hogy megnézzem, hol rontottam el (mert azt hittem, hogy én nem vettem észre a szétválást). Aztán amikor odaértem másodszor és mondta az ember, hogy "hosszú jobbra", és a szétváló előtt, ott és utána 0 azaz zéró db tábla volt kihelyezve, meggyőződtem róla, hogy mégsem én vagyok a hülye, mert semmi nem figyelmeztetett arra, hogy útválasztó van. Gondoltam egyet, rákanyarodtam a hosszúra, hogy most már azért is végigmegyek.

Tök jó volt. Végre meleg és száraz pálya. Mondjuk kicsit lapos, de nem baj. Élveztem nagyon. Aztán. A hosszú köröm felénél nekicsaptam valaminek a hajtóművet, elhajlott a nagytányér.

Onnan kezdve hátul alsó 3 nem volt, mert azon elől kidobta a láncot. Ez egy full lapos pályán elég fasza volt. A vége előtt nem sokkal (mivel egy fog pluszba még ki is hajlott a nagytányéron) úgy elnyírta a láncot, hogy elszakadt. Így az utolsó 10 perc nekem félóra rollerezés és tolás lett.

Na ekkor kezdtem már kiborulni, toltam és fennhangon káromkodtam. Erre 5 percre a láncszakadás után elkezdett szakadni az eső is. Ez már teljesen kiverte a biztosítékot, ekkor már zengett az erdő. Szerintem lent a célban simám hallották, hogy már jövök. Aztán egy kicsivel később nagyon közel hozzám valahol a hátam mögött becsapott a villám, na erre megszeppentem egy kicsit, aztán mondtam, na jó-jó, akkor én kiegyeznék mára egy eltévedéssel, egy hajtómű amortizálással, egy láncszakadással, egy bőrigázással, és ha lehet, akkor villámcsapást azért halasszuk inkább holnapra. Ezt szerencsére fent meghallgatták.

Így aztán a hosszú (+ a rövid) távról kb. 6:20 perccel bejöttem és ezzel az idővel enyém lett a bányászlámpa. Ilyen se volt még, hogy tök utolsó legyek. Na de úgy látom lassan el kell kezdenem hozzászokni. :((( Na nem baj.

A rendezők profizmusáról annyit, hogy amikor utána megkérdeztem, hogy mégis miért nem raktak ki táblát az elágazóba, azt mondták, hogy "oda azért nem kell, mert ott van egy tócsa és emiatt úgyis mindenki lelassít és akkor az ott álló (egyetlen - a szerk.) ember tudja mondani mindenkinek, hogy ki merre". ÉS EZ MOST NEM VICC VOLT, ÍGY HANGZOTT EL!!!

Mint a mellékelt ábra mutatta, ez most nem jött nekik be, mert én nem lassítottam a tócsa miatt, meg az előttem haladó sem (mivel lejtőn alján volt, átrongyoltunk az adott helyen 35-el, egyébként meg nem is emlékszem tócsára, pedig 2x is voltam ott). Meg mondjuk mi van, ha az ott álló egyetlen srác meggondolja magát és hazamegy, vagy hasmenése van, vagy szerelmi bánatában felakasztja magát vagy stb? Akkor ott vége a versenynek? Mert tábla híján ott senki nem tudta volna, hogy kinek merre. Maximum az, aki volt tavaly is. Én nem. Jövőre viszont már tudni fogom, de nem mondom meg senkinek. Ha-ha-ha. Na ez van. by HP ::.