.:: A hónap képe ::.
 


.::
Időpont: 2005. július 23-24.
.:: Helyszín: Mád, Bortó Kemping
.:: Főrendező: Hatala László, 06-30-606-3954
.:: Kiírásért kattints a fenti képre 

.:: Tavaly remekül érezték magunkat tagjaink, így idén is adunk egy esélyt ennek a versenynek is. Ha Gésa nem siett annyira, akkor még dobogón is állhatott volna, ha jól emlékszem. De lehet csak 4. lett.

Idén először megpróbálkozunk azzal, hogy a közel azonos képességű versenyzőink egymást segítve vonatoznak végig a versenyen, legalábbis az elején, míg kiderül, hogy is tudjuk segíteni, elviselni egymást. Bár ezzel kapcsolatban tuti lesznek aggályai az edzőknek, de majd őket is meggyőzzük.

Ha minden jól megy, s miért ne menne jól, itt találkozunk majd legfiatalabb tagunkkal, akit nagy szeretettel várunk. by FD ::.

.:: Így jártam, avagy rövid beszámoló Zemplén maratonról.

Tavalyi is nagyon tetszett, akkor csak rövid távon mert valamire készültem (már nem emlékszem mire). Kisebb szervezési (első maraton Mádon) hibáktól eltekintve, nagyon bejött a szervezők hozzáállása és maga a pálya.

Időjárás szuper, kb. 18 fok, napsütés. Start előtt kissé megzavarta a koncentrációmat ama apró tény, hogy a pénteken cserélt első fékpofa rögzítő tüskéi kiálltak minkét oldalon jó pár mm-t ,minek következtében az egyik mély árkot szántott a gumim oldalában (vélhetően fékezéseknél). Bolti munkát ellenőrizni kell (1). A felfedezés 8 perccel indulás előtt történt, szerelhetnékem nem volt, megprobáltam darab kővel visszatuszkolni a helyükre, nehezen, de sikerült. Az az érzésem támadt, emlékszem világosan, hogy ez nem jó ómen (pedig ilyet nem szoktam)

Indulás, hosszú beton emelkedőn sokakat beelőztem, láttam egy kis bolyt az elején, közelébe kerültem. Eleje durva volt, fájt a gyomorszám (reggeli teljeskiörlésű palacsinták tömege, meg fél PBar). Kaját 3 órával a start előtt be kéne fejezni (2). Előjött az érzés , mi a francnak csinálom ezt, Mátrán már nem fogok elindulni (eszembe jutott a sipálya :) ). Persze tudtam, hogy 1 óra után már jól leszek, így nyomtam.

Felfelé, a gyér felkészülésnek hála valahogy nem túl dinamikusan mentem. Hiányzott az erő. Súlyzozást igen is nem szabad abbahagyni túl korán (3). Lefeléken viszont taroltam, gyakorlatilag mindenkit leelőztem, aki elém került. Rövidesen nagyon az elején lehettem, ott már nehezen ment a helyek szerzése.

Úgy 25 km környékén egy brutál füves emelkedő leküzdése után szembe jön 2 ember,azt kiabál hogy eltévedtünk. Állítja, nincs jelzés és indulnak is visszafelé. 20-30 mp belül beér a nagy nehezen leelőzőtt kemény mag, úgy 7-10 ember . Állunk, tanácskozunk, de egyre több az ember és többen mégis elindulnak. Én még vacillálok, a láthatóan tapasztalt hirhozó srác meggőzőnek tűnik, de aztán elindulok én is. Buktam ugy 10 helyezést, de tudom hogy be fogom őket hozni. Persze később megjelennek a jelzések is. Nem kell mindenkinek mindent elhinni (4).

A zempléni lefeléket nekem találták ki, imádom. Olyan mátrások, de talán időnként még "kátyusabbak". Nem ér be senki. A 3 napja vásárolt Duke XC 150 PSI-re felfujva stabil, merev , kimozog teljes 8 cm-t. (Skareb elgörbült - nem a teló súlyán spóroljon az ember, ha egyszer 80 kg felett van (5) )

Sziszegés..., mi a ...., ssssziszegés. Hátsó. Latex. OK, 5 perc alatt meglesz. Belső csere, miniatur carbon pumpa be és gyors alkarmozdulatok (aki látta az "Egészséges erotikát", az tudja mire gondolok). Félig felpumpálva, de aztán már nem megy. Mintha a tömítésén szökne a levegő. Küzdelem, kozben a félig felpumpált kerékből kijon az osszes levegő. Vazze….. Elmegy 15 perc, eljátszom még 3x, nem fogok boldogulni. Közben megkérdeznek sokan, de csak patronjuk van. Végre megáll 1 srác, odaadja a pumpáját, de látom nem örül, hiszen megszívhatja pumpa nélkül (azér nagyon köszi a jó szándékot # 403). Miért csak a szándékot? Hát ez a pumpa (SKS) sem akarja megoldani a problémámat, pedig van prestás állása, de vhogy nem jó. Q..va életbe!!!!! visszhangzik az erdő.

Telik az idő… végre megáll 1 másik srác, megvárja hogy végezzek, tovább hajt. Köszi ismeretlen srác! Ugyan elment jó sok idő, de legalább nem északázom a hegyen. 200 méterrel később…. Sssszzzzz….. Nem hiszem el, végigsímitottam a belsőt…, meglepően nyugodt vagyok, jöhet a ragasztás, igaz, müködő pumpa nélkül (ja, a karbon csodám nagy ívben eltűnt a bokorban, pedig sokba került. 1x már cserben hagyott, de aztán otthon vhogy kitaláltuk hogy mégiscsak lehet vele pumpálni. Na most már véletlenül sem fogom elhozni. Jó, kipróbált pumpa kell versenyre (6) )

Megnézem a cserebelsőmet, hát nem egy kigyómarás van rajta? Hogyan, alig mentem 200 métert, azt is lassan… Vazze, defektes gumit hoztam tartaléknak? És mindjárt 2 lyukkal..? Sebaj. Ragasztunk, hamar vége lesz. Smirgli, folt előkészít, ragasztó elővesz, tubust nyom…., nem jön semmi. Az Amodent fémtubusokon gyerekkoromban begyakorolt összetekerős technikát alkalmaz. Zéró. Kiszáradt.

Kezd szürreálissá válni a helyzet. Várom, hogy a bokorból előjöjjön egy törpe és lepisilje a lábomat. Nem jön elő. Döntés: megvárom a Katit, olyan 30 perc késése lehet, aztán majd elkísérem, úgyis mindegy már, nekem mára vége. És jön a Kati. Elkérem a pótbelsőt, pumpát. Ragasztó? Az nincs neki. Sebaj. Elkezdem előpumpálni a belsőt, hogy behelyezhessem a külsőbe (pornóiparban flufferek-eknek hivják azon hölgyeket, akik a forgatás előtt életre keltik a munkaeszközöket, elő-… pumpálják). De én nem lennék jó fluffer, mert nem sikerül. Katinak sem, hmmm…. Aztán csak észrevesszük vagy 4 mm-es lyukot a pótbelsején. Ezt már nem akarom elhinni. Zsir új dobozos gumit fogok ezentúl vinni, sőt lesz 1 külön versenykészletem, melyet nem viszem edzésre, kirándulásra. (7)

Közben odasétál egy rendező, szóltak neki, 300 m-rre van a frissítő ott segítenek. Van szerszám, meg alkatrész J ?! Ja…, az nincs. De ott legalább megállnak az emberek, segítenek. Így is van. Rendszám nélküli srác még a foltot is segít felrakni, meg pumpálni. Lógok neki 1 sörrel!

A maradék 20 km-t viszonylag laza tempóban nyomom, főleg mert a hátsó ereszt és rá kell pumpálni (most a Kati pumpája van nálam). Azért élvezem, de beletelik vagy fél órába mire túlteszem magam a keserűségen. Pedig olyan jól kezdődött… 55 km-t 4.14 p alatt teszem meg, 1420 szinttel az órám szerint. Szerelés, várakozás 1h15 perc volt. Ha az utolsó 20 km-t normál tempóban megnyomom , bőven 3 óra alatt végzek (bár nem tudom, mire lett volna elég). Fentiektől eltekintve nagyon élveztem. Kiváló volt a szervezők munkája, tőkéletes jelölés (középtávon legalábbis), nagyon élvezhető, gyors pálya. Jövőre is elmennék szívesen, mindenkinek ajánlom.

Ja, a faluban megkergetett két, játék tűzoltó kocsi méretű kutya, de nem haragszom rájuk. Így jártam. by NightTrain ::.

.:: II. Zemplén Maraton:

A rajt/cél területét kisebb-nagyobb dombok vették körül, ami szép látványt nyújtott. A rajt 10-kor kezdődött, először a hosszú táv, két percre rá a középtáv, majd még két percre a rövidtáv - itt indultam én is - rajtolt. A rendezés rugalmas volt, mert a verseny közben lehetett választani, hogy melyik távon kívánjuk fojtatni a versenyt. Az első km-erek felfelé mentek egy aszfalt úton, ahol széthúzódhatott a mezőny, utána bekanyarodtunk az erdőbe. Mind a három táv együtt ment egészen 20km-ig. A felfeléket a köves-dózeres út jellemezte, a lefelék pedig általában nagy kövekkel volt tele. Az egyik ilyenen sikerült közelebbről is megismerkednem a talajjal, de ez egy másik történet.

A pálya jól ki volt jelölve, ahol kellett állt rendező is. A frissítőknél volt energiaital/víz és még valami rágcsálni való is. A célba érkezve mindenki kapott egy üveg Mountain Dew-t ami frissítőként hatott. Végül, pedig akik eredményesen végeztek kategóriájukban – a tavalyival ellentétben – dobogóra állhattak. A díj egy kerámiaedény, Mountain Dew, és távtól függően változó kiegészítők. by Bicó ::.

Képeket köszönjök, a szervezőknek.

Sanyi

Tibi

Bicó

.:: Támogatóink ::.