|
.::
Időpont: 2005. július 16-17.
Helyszín: Salgótarján - Eresztvény
Főrendező: Kotroczó Nándor, 06-20-3232-556
Kiírásért kattints a fenti képre
.::
Trek Magyar kupa.
Mondhatjuk végre eme neves cég hazai képviselete is ringbe száll, bár
nem értem, miért nem a saját csapata szervezi a versenyt. De ez ugye ne
legyen gond.
Emlékszem még a tavalyi pályára, ami nagyon jóra sikeredett, sőtt
azokra is amiken még az 1990-es években versenyeztünk. Nagyon jó volt
mind. Kíváncsian várom az ideit.
Ha minden jól megy akkor Bodor Ádáméknál lehet kempingezünk. Lakás van,
csak a bútort kell vinni. Azért tábortüzet nem fogunk rakni.
Terveink szerint jön velünk a csapat masszőre is Ujj Zoli, és lassan lehet is felíratkozni a masszi listára, a
Bringabanda fórumán.
Kattints ide.
by FD ::.
.::
Ja emlékekről jut eszembe, hogy már 2. napja azon gondolkodom miért is volt olyan jó ez a
múlt hétvége, mikor szarul mentem eléggé a versenyen. Most rájöttem....baromi jó volt
a pálya. Nekem nagyon bejött, jó szívatós volt, de nagyon tetszett!
Mivel szombaton aszfalton tekertem egy 100-ast,
így a pályabejárás nekem elmaradt, vasárnap mit hallok....Feri elesett, Hédi szintén,
durván köves, sok a single track, kicsit rám ijesztettek, így a terv az volt,
hogy első körben bejárom, maradék 3-ban meg óvatosan megyek! Szóval az elején még azt
gondoltam, hát semmi extra, aztán egyre hosszabb/meredekebb mászások, első körben mindenki
bekezdett fölfelé.
185 alá nem akart menni a pulzusom még az emelkedő vége után sem...
mikor meg már majdnem elájultam jött a köves lefelé, ahol csak úgy lehetett esés nélkül
lemenni, hogy az első féket elfelejti az ember....hát elsőre elég izgi volt,
második körben már kifejezetten élveztem....szóval most rájöttem, hogy sokat számít ha
élvezetes a pálya. Pl. kisnánát mindenki technikásabbnak mondta, de szerintem ez
élvezetesebb volt. Fölfelé sima (nem köves) de meredek, lefelé meg technikás....nálam ez a
pálya jelenleg a no.1. A második meg a pilisi...az kicsit keményebb:-)
by Gésa ::.
.:: Szóval.Ez a hétvége nem úgy alakult, ahogy szerettem volna. Bár minden frankó volt egészen
péntek estig, amikor is bevágtam a szundit. Szombat reggel ébredés, készülódés, pakolás, vásárlás. Minden az autóban. Insulás.
Oopsz. otthon nagytam Oli új csapatnadrágját. Na vissza. Babonás lévén, ennek nem nagyon örültem. De mit lehet már tenni.
Na jó tankoljunk. Megállunk a benzinkútnál. Hatalmas sor. Mindenütt állnak az autók, de nem tankol senki, csak fizetnek, meg
szélvédőt mosnak. Vaze... Kb. 20 perc kellett a tankoláshoz. De még időben vagyunk. Cél, délig leérni a verseny, helyszínére,
ugyanis Oli volt a főbíró.
Mókás volt, mert övé volt a főszerep, de más volt a magyar hangja, hisz mire leőrtünk teljesen elment az a csepp is ami
reggel még köszönésre elég volt. Vmi hangszálgyulladás. Gáz.
A benzinkútnál egy balga manőver majdnem egy másik autóba vitt, de sikerült korrigálni a balfékségem. Szóval menet közben,
eltekert kormánynál ne tesék a kormányon átnyulva a napi kilométer órát nullázni. Mókás volt.
Végül is 11.30-ra már ott is voltunk. Találka Wookyval. Megismerkedtünk Vera apukájával, ami a későbbiekben még előnyünkre is
vált. Szállás elfoglása, az új Zeal Optics szemcsik tesztelése következett, kaja, majd szundi. S jött a pályabejárás. Eddig, minden
békés és nyugodt volt. Meglepően. Nagyon kevesen voltak, családias volt a hangulat és rendkívül szép a környezet.
Készülődés. Terv a laza pályabejárás. Gergővel mentem. Lazán. Hamara a 90%-ot súrolta a terhelés. Voltak szakaszok, amik nagyon
tetszettek és voltak, amik nagyon nem. Először jött egy fahíd. Merdeken kellett rá felkaptatni, persze nem sikerült. A lefele igen, de
nagyon oda kellett figyelni. Aztán volt egy technikás lefelé, két fa között kellett ellavírozni, lemenni pár kövön és
gyökeren. De ha nem volt meg a lendület megakadt a kerék, ha nem ültél eléggé hátra, akkor meg átestél a kormányon.
Ezek tudatában indultunk a laza második körre. Gergő elöl, hisz gyorsabb lefelé, legalább húz magával. Majd egy nagyon gyors
egyenesbe elkezdem előzni. Jé itt jobbra megy a pálya, rántom a krományt. Repülök, éles fájdalom a jobb térdemben. Nézem,
lyuk van rajta, fehér, majd hirtelen előtör a vér. Üvöltök. Fáj, de nem vészes. Felállok, Gergő nagyon meg van illetődve.
Vizzel lelocsolom a sebet. Majd felülök a keróra és visszamegyek a starthoz. Persze orvos nincs, ez sajna nagy hiba. Talán az egyetlen
a szervezésben. Végül egyedül elmentem a helyi ügyeletre, ahol nem engedtem összevarratni a sebet. Majd meglátjuk mi lesz. Azóta már
látta doki. Hm. Nem vagyok hasraesve. Na de mindegy. Megnéztem a kilométerórát. 45.9km/h-róllassultam le zéróra nagyon rövid idő alatt
s a térdem fogta fel az ütés nagy részét. A kék görbe a sebességet mutatja. Ahol áll a zöls szaggatot vonal, történt az esés.
Sajnos így lőttek az OB-nak, szerintem az idei versenyzésnek is. De majd meglátjuk, mit is tud a 21. század orvostudománya.
Vannak kétségeim, de majd kiderül. Most pihi az tuti.
A vasaránap kicsit bicegve telt. Jó volt nézni is a versenyt. Szurkolni, meg frissíteni. Köszönet mindenkinek, aki ott volt.
by FD ::.
|
|
