|
.::
Időpont: 2005. július 08-10.
Helyszín: Bad Groisen
Főrendező: +43-6135-8329
Kiírásért kattints a fenti képre
.::
"Európában a maraton
a mountainbike legkedveltebb ága. A kerékpározás rajongóinak ezrei
töltik el hétvégéiket a kilométerek gyűjtésével és a hasonló
érdeklődésűekkel való megmérettetéssel. E nagy közkedveltség ellenére a
mountainbike maraton hivatalos számként csak 2003-ban, a luganói (SUI)
MTB Világbajnokságok alkalmával került fel a kerékpáros szövetség (UCI)
programjára. 78 km és 2.850 m szintkülönbség megtétele után a lengyel
Maja Wloszcowska és a svájci XC record világkupagyőztes, Thomas
Frischknecht ölthették fel a történelem első maraton világbajnokaiként a
hőn áhított szivárvány pólót."
Eme rövideke idézet remélem meghozta a kedvet a
versenyzéshez. De meg ám. Sokan mennek eme remek helyre. Sajna nekem az
alacsony költségvetés miatt ez isen kimarad. Mint ahogy a derekam miatt
tavaly is kimaradt. De jövőre ott a helyem.
A fenti képre kattintva kalandozhatsz egy világszinvonalú verseny
weboldalán. Nem semmi az a szolgáltatás amit a versenyszervezők
nyujtanak. Na igen, drágább is, de annyival? Véleményem szerint nem.
Remelhetjuk csak, hogy a hazai versenyszervezők eljutnak erre a szintre,
természetesen megfelelő támogatókat találva, s hazánk is helyet adhat egy
maraton világkupának. Sajnos a hegyeket nem lehet ide szállítani.
by FD ::.
.:: Császtok!
Bár nálunk a tömeg a fontos, nem az erdmény, íme rövid Salzkammergut beszámoló:
Aszem az összes ismert magyar végigment, rendesen befejeztük a versenyt.
Anna tanítványom a női világkupán nyomott egy 9. helyet, Totya a fiúknál olyan 35 körül, ha jól emléxem, Hédi is végigküldte a 100kilcsit.
Pontos eredmények a pillanatnyilag nem működő www.online-ranking.it -n lesznek.
Előzőnap sokáig esett, na mondom ez megint olyan lesz, mint a 24ó EB, aztán du.-ra elállt és a versenynap teljesen jó idő volt, még csak nem is nagyon felhősödött, picit hüvi volt a reggel, az igaz, 6 fok.
A rajtunk hajnal 5 kor még félhomályban, majd óvatosan megindult a mezőny az első hegyre. Keresem Robertot (általában együtt szoktunk ezeken a derbiken egy ideig menni, így biztonságosabb, stb) sehol senki.
Na mindegy, gondoltam és küldetem az előírt pulzuson. (max. 168). 50-nél Gyula beadta az első frissítést és mondta, hogy 20. vagyok, Robi 4-5p.-re előttem. Teljesen jó, tipikus Olivéres lassú kezdés. 5 Km mulva Robiit meglátom, egy kövel üti a láncát. Elszakadt, próbálja megjavítani. Megálltam, adtam neki szerszámot, mondja majd viszi utánam. Jó. Innentől többet nem találkoztunk. (verseny után mondta, kicsssé eléhezett, meg aszem még defit is kapott egyett, így most neki nem jött össze. Azért végig ment, de nagyon hosszúra nyúlt neki ez a nap.)
Aztán elkezdtem leszedni a csókákat magamelől. 90nél 13. voltam. 120 körül voltam 9. is, de sajnos egyszer a kelleténél picit később ettem és mivel a kulacsom kirázódott el is szomjaztam, 140nél visszaelőztek 2-en.
150-nél Gyula ismét frissített, magamhoztértem, és tartva pozícióm legjobb megyarként bejöttem a 11. helyen.
A pálya eszement jó volt, mint ahogy a szervezés is. Haladtunk át alagúton, szakadék szélén, olyan DH, hogy még én is gondolkodtam h. leszállok, stb. Kicsit saras volt, de pont jó volt.
Hédit elég hamar utólértem, Dömét féltávnál. MIndketten elég fáradt benyomást tettek rám. Az tetszik még ilyenkor, mikor te már mondjuk 170nél jársz, a 100asok meg 70-nél és előzgeted őket. Eléggé csorbul a százosok arca ilyenkor.
Ezek történtek röviden.
Megint csak azt mondom, pizzázás helyett inkább ilyen helyekre kéne szerveződni. Csak úgy zárójelben a 2RC brutális tömegben volt jelen. Sátor, zászló, stb. Mégnagyobb zárójelben, a külsőségek mellett, ők tekernek is, van aki nem is rosszul, pl. előttem pont egy 2RC jött be.
by Coacholi::.
|
|