.:: A hónap képe ::.
 


.::
Időpont: 2005. szeptember 10-11.
.:: Helyszín: Sopron
.:: Főrendező: Kis György
.:: Kiírásért kattints a fenti képre 

.:: A Pannon Maraton sorozat harmadik állomása lesz a soproni verseny. Ha jól emlékszem Schwinn Kupa néven fut. Sajna nincs internet kapcsolat így nem tudom ellenőrizni. De majd megteszem.

Eddigi tapasztalataink alapján ez az egyik legjobban szervezett versenysorozat, hisz itt a rendezők egy csoportja versenyről-versenyre ugyanaz. Így hamar tudják orvosolni az esetlegesen felmerülő problémákat. Bár személy szerint csak a zalaszentgróti versenyen voltam, a logisztika is remek volt. Azaz volt lehetőség parkolni, nem mobil budit kellett használni, sőt még zuhanyozni is lehetett egy remek strand területén. Csak remélni tudom, hogy tartják ezt a színvonalat. by FD ::.

.:: Reggel gyors pakolás –vigyünk szúnyogirtót, ne vigyünk, a fenébe is, hát elfér, visszük, maximum nem kell - után 9-kor repülőrajt Erzsébetről, rövid egyeztetés FD-vel, mindenki sikeresen elrajtolt. Győrnél egy futó zápor miatt rövid pihenő, majd nyomjuk tovább.

Kálmi azt ígérte, teker velem egyet, (így a Caldera is utazik) reméljük, az idő is engedi, repül az idő, a Fiat, a gondolatok Érkezés Sopronba, egy helyen megyünk rossz irányba, a kemping előtti kereszteződés elég bután van megoldva, vagy csak én voltam hozzá túl szőke, nem tudom, de túlmentem a behajtón, terepen egy kézifékes forduló (na jó ez csak álom) és meg is érkeztünk.

Nemzetközi BMW találkozó – olvassuk a kapu felett, aki volt Kőszegen az sejtheti, micsoda eufóriát éreztünk, aztán megkönnyebbülés, az még a múlt heti rendezvényről maradt. FD és Fish megelőztek bennünket, a kulcsokat már felvették, így csak a kemping leghátsó, jól eldugott pontján elhelyezett faházat kell csak megtalálnunk.

A szállás megtekintése után már csak egy gondolat jár a fejemben, vajon mit szóltak ehhez a BMW-sek. Mindegy, egy éjszakára megteszi, a házban van WC, zuhanyzó (az ezekkel kapcsolatos megállapodásokat nem hoznám nyilvánosságra, de kitalálhatjátok).

Megérkezik a Wooky, Hédi Henger különítmény is, és velük a Vera-féle szendvicsek és a Hédi féle muffin is (utólag is hálás köszönet, mindkettő isteni finom volt, megettem életem első muffin-ját J ).

Henger előkapja lekváros tésztát, sőt Hédi tofus rizse is előkerül. A táplálkozás után Fish elfárad, alszik, majd FD is eltűnik, alszik, közben megnyit a Kriston féle bicikliszerviz és mosó a két faház között. Az autómosásra vonatkozó kérdéseket Wooky udvariasan semmibe veszi, nagyon koncentrál, Hédi bringájából hiányzik valami pici csavar (tán, váltórögzítő, vagy mi a szösz), de reméljük menni fog.

Jó kedvünket néhány kóbor esőcsepp próbálja elvenni, de nem adjuk. A szerelés alatt bejárom a kempinget két keréken, hetek óta nem ültem biciklin, jó, hogy megint van rá alkalom. A fiúk ébredése után rövid terepszemle, a szervezőknél, még nem lehet nevezni, még nem lehet felvenni a nevezéseket, majd kicsit később, így a társulat egy átmozgató tekerés mellett dönt.

Kálmi megígérteti velem, hogy ha elfáradok, ugye egyedül is vissza tudok tekerni a szállásra (ennyit az együtt tekerésről), majd elporzik Henger társaságában, utánuk Hédi, majd Wooky, FD és végül Fish, akinek hiába szólok, hogy a szállás kulcsát adja oda, mint később kiderül nem hallotta. J Két választásom van, megpróbálok lépést tartani velük és a második kanyarban bedőlök a bokrok közé, vagy saját sétatempómban megyek a jelzések és porfelhők után.

Utóbbit választom, bár néha reménykedem hogy valakinek (Kálmi) eszébe jut, hogy megnézze élek e még (nem jutott). Aztán ez első hosszú emelkedőn elindulok felfelé, Wooky jóval előttem váltót szerel és a tetőn néhány piros pöttyöcske jelzi, hogy a többiek is arra jártak. Az emelkedők mindig kifognak rajtam, így nagyjából a harmadánál visszafordulok, sajnálom én lepény vagyok, sok a szúnyog, kifogásokat is találok magamnak. Visszafelé találkozom gombászós bácsival, fakardos lovagokkal és mókusokkal akikkel kölcsönösen megtekintjük egymást. Bejárom a kemping körüli erdőt, megeszek néhány szúnyogot, megcsíp néhány szúnyog. Egyhangú az élet...

A szálláshoz nincs kulcsom, pénzt nem hoztam, hogy vegyek innivalót, a vizesblokkokhoz nem vagyok elég szomjas, ez szívás a javából, de már egy órája elmentek, lassan vissza kell érniük. Gábor érkezik vissza kapok pár korty vizet, ő kipróbálja az utolsó lejtőn lévő ugratót párszor, hogy az ideális ívet megtalálja, az ő kulcsuk Hédinél van.

Várunk, lassan befut mindenki, Feri, Henger, Kálmi, Hédi, Fish, felvesszük a nevezéseket, Fish a munkát. Fürdés, öltözködés, befut Noé Balázs, lecuccol, bringára pattan és elporzik, menjünk már kajálni, Fish nem jöhet, majd hozunk neki valamit, végre indulunk. Az ezután következő durván két órát azt hiszem nem részletezném, befut Fish és Noé Balázs is és a Pizzabandának (méltók voltunk erre a névre) a csam-csam, nyami-nyami egy durvább változatát sikerült előadni. Hédi sajnálja, hogy bevágott előtte egy fél kiló tofus barnarizst "nekem muszály tekerés után azonnal enni".

A pizzéria kerthelyiségében jó nagy kipárnázott székekben tespedünk, nehéz elindulni, de vár minket a Tesco, menni kell, holnap verseny, aludni sem ártana … Vacsora után gyorsan beszereztük még a hiányzó dolgokat (FD-Wooky, kávéital, banán, Henger zsemle/zsömle igény szerint, Hédi 1 db aszaltszilvás Activia (nagy volt a dilemma, hogy mézes-müzlis vagy szilvás), mi ásványvíz, Balázs másfél tonna Túró Rudi, Fish két üveg Cappy és néhány barack) aztán nyugovóra tértünk.

Miután FD kilátásba helyezte, az 5(!!!) órai ébresztőt, kilátásba helyeztem, hogy 5.15-re valaki kivágja a kerekeit.

Vasárnap reggel 6-kor arra ébredtünk, hogy Fish próbál kisettenkedni a házból, csak csendben, csak halkan … szegény mekkora szívás neki, hogy menni kell, gondolom és a fal felé fordulva próbálok még visszamenekülni az álmok világába, de aztán nekem is menni kell, felöltöz, megkeresi a közösségi helyiséget, majd vissza, vetkőz, lefekszik, elhelyezkedik, majd Kálminak is menni kell. Alvás hello, felöltöz és kávé-expedícióra indul. A büfés néni kávéja sok mindenért kárpótol, ilyen jó kávét, ilyen lepukkant helyen még nem sikerült inni.

Bóklászunk vissza, fél 8, ideje lenne tenni valamit. Mi legyen a csapatsátorral? Érdemes? Nem érdemes? Persze, természetes, hogy segítünk lebontani, mi aztán mindent! Ha esik az eső, akkor is! Felvertük a sátrat ("végre egy igazi csapatsátor" by Zerge), elhelyeztük a székeket, a support team feladatát komolyan véve, bekente az igénylőket szúnyogriasztóval (még jó, hogy hoztunk), a kemények majd lehagyják a szúnyogokat.

Megérkezett Bodor Ádám, hozta Bicó-t, megjött Lamagy, Böbéék is megjöttek, úgy tűnik mindenki itt van. Kiderült, hogy nem tudok kimenni a pályára, mert egy baleset miatt a Lővérek felől nem engedtek kocsikat a városba, de Fish ( intézett a rajtterületre egy technikai zónát csapatfrissítésre. Így a csapatsátortól 30 méterre lehetett frissiteni. Beszólitás előtt két perccel Wooky visszatekert a fotoapparátusért, befutott Beteg is frissítőembert keresve (végül a rajtzónából adta ki a kulacsait, ha nem kellett volna Hédit itatnom, oda sem szagoltam volna.)

Még egy perc ... kitrappoltam az út mellé, felmásztam egy farakásra, tuti foto lesz ez az élbolyról ... még szerencse, hogy stabil a farakás. Rajt után vissza, Lamagy a rövidtávosok között várja a középtáv rajtját, vad integetés, menjen előre, középtáv rajt ... bóklászás, rövidtávosok gyülekeznek, zalaegerszegi ismerősbe botlok, sőt ZKSE-s fiún Bringabandás zokni (akit érdekel honnan szerezte, szívesen elmondom, bár nem nehéz kitalálni). Elrajtol a rövidtáv, már ideje volt, futnom kéne, de ott a cucc a sátorban. Fish megment, leül szusszanni, én pedig futhatok.

FD megbízott, szerezzek a Schwinn-Csepelesektől láncolajat, inkább felmegyek a házhoz, Kálmi hozott. Vissza a sátorhoz, a rámbízott értékeket hátizsákba rakom, közben Ádámék is leülnek, beszélgetünk, elmennek, ott hagyják Ádám kőnehéz táskáját, mennem kell a frissítéshez, nincs mit tenni viszem a táskát is. Hármat fordulok a cuccal, a többiek együttérző mosollyal figyelik a szenvedést, még szerencse, hogy ott a bringám, igy felmálházva tologathatom oda-vissza. Tisztára mint nagyanyám hazafelé a boltból, mindenhol táskák lógnak.

12.00 óra, lassan jön a hosszú eleje, ha nem akarom, hogy Beteg kiabáljon, ott kell lennem időben, úristen most mi lesz, elrendezgetem a kulacsokat, szerszámokat, bontok néhány banánt, minden legyen kéznél ... A rövidtávosok gyökeret vernek a technikai zónában, a főbírónak szólok, hogy hajtsák már el őket onnan. Közben engem is elkapott a versenyláz, ilyenkor már élvezem az egészet, mindenkinek tapsolok, biztatom őket, annyira vérszegény a közönség… 12.11 elmegy Zerge, Blazsó, a többieket nem ismerem, hol lehet Beteg, már itt kellene lennie, remélem nincs komoly baj ... senki nem tud semmit, jön FD, adom a kulacsokat, megáll, olajoz, banánt eszik, Betegnek technikai problémája volt, többet ő sem tud.

Elmegy Vajda Márti, Emese, hol vagy Hédi, nyomjad, nyomjad. Aztán itt van ő is, nagyon szomjas, azt mondja elszámolta magát, iszik, kulacs-csere, víztöltés plusszban, hogy kitartson és már megy is tovább. Jön Kálmi, megáll, iszik, - Henger valahol a pályán tolja a bringát - megy tovább Hédi után, megérkezik Beteg, olajoz, megköszöni a frissítést(!), majd, azt mondja túrázik egyet és már megy is Kálmi után. Már csak Wooky hiányzik, de már jön is, eszik iszik, cserél ás tekerés tovább. Közben befut Böbe, tök jó, harmadik lett!! Kettőt bukott, kicsit ideges, ez van!

Az ő társaságukat odairányítom a csapatsátorhoz, legyen ott is valaki! Jön Noé Balázs, defektelt, nincs kedve, kiáll. Hol lehet Henger? Várjak, ne várjak? Már csak én állok a technikai zónában, lassan összeszedek mindent, egyet fordulok a cuccal, a kulacsokat hagyom a végére, hátha befut. Igen, itt van, de nem megy tovább, állítólag nagyott esett, elég volt neki.

Visszacuccolok a sátorhoz, majd Balázzsal ellépünk ebédelni, mert megérdemeljük. Meglepő módon vagy 6féle kajából lehet választani, és a közönség visszajelzései szerint, nem is rosszak. Kimegyünk a pálya végén levő ugratóhoz, hogy néhány fotót készítsünk, már 10 méterre vagyunk a kaputól amikor bemondják, hogy jönnek az elsők, megnézzük a befutót, Zerge, Blazsó, majd elindulunk kifelé. Mindenkit megvárnánk, de sokmillió szúnyog zokon veszi, hogy ott vagyunk, így egyesült erővel támadnak. A csapatsátorban maradt a szúnyogriasztó.

Megegyezünk, hogy FD-t megvárjuk, aztán megfutamodunk, de nem jön, nem jön, piros mez az erdőben, ez nem FD, de BB-s, ez Bicóó, nyomjad Bicóó, már nincs sok, elfáradt, de megcsinálta. Közben a tévések is itt vannak, jön FD, ugrass Feri mutasd meg nekik, de inkább jobbra kerül és megy tovább. Mi is megyünk vissza, elég a szúnyogokból. A többieket már a csapatsátorban várjuk meg, kevesebb a szúnyog.

Van mozgás, Desperado koncert, járnak az emberek, lassan befut mindenki, fogynak a szurkolók, jön Beteg, Hédi, Kálmi, már csak Wooky hiányzik … majd felbukkanik az erdőből, elő a kereplőt, dudát, tekerjük, fújjuk, ővé a leghangosabb biztatás.

Mind itt vagyunk, szuper!! Eredményhirdetés, kupagyűjtás, tombola, Beteg nyer egy össztelós Schwinn-Csepel bringát, süt a lelkesedés az arcáról. Gésa üzent, túlélte a versenyt, nagy gratula neki is ...

Wooky elmegy fürdeni, mi pedig lassan lebontjuk a sátrat, összepakolunk és aztán indulás a szállásra, majd hazafelé ... rövid megállás Bábolnán, tankolás, McDonalds, aztán tovább, 21.00-re otthon vagyunk, kipakolunk, fürdés hol a jól megszokott ágyunk, ide vele! Két hét múlva megint ott leszünk! by Anikó ::.

Tanácstalanság

Na ez is az

Muffin

Pizzabanda

Na melyiket is egyem?

Finomságok

Precíz

előkészületek

verseny előtt

Start előtt

Start

Befutó

.:: Támogatóink ::.