|
KELLY'S MARATON
.::
Időpont: 2005. június 18-19.
Helyszín: Kőszeg, Csonakázó tó
Főrendező: Kis Grörgy,
06-20-411-6789
Kiírásért kattints a fenti képre
.::
Hétvége:
Most
következik a Pannon Maraton sorozat második versenye. A tavalyi Kőszegi
maraton helyszínén lesz, de kicsit más pályán. Bár most nem megyünk át a
sógorokhoz, de így is majd 2800 méter mászás lesz a hosszú távon. De menni
fog ez? Mit szól ehhez a derekam?
by FD ::.
.::
Hetfő:
Most
végzett Zoli, a masszőr. Már tegnap este dolgozott a derekamon. Ma reggel a
bal lábra állva nem bírtam el a testsúlyom, a derekamnál megrogytam. Holnap
már átmozgató jellegű edzés. Folyt. köv. ...
by FD ::.
.::
Kedd:
Hm.
Már egyenesen is tudok állni, de a derekam még nem terhelhető. Nem igazán
hajlik. Ma át kellene mozgatni, attól remélem jobb lesz, bemelegszik
annyira, hogy intenzívebben tudjam nyújtani. Lehet spinning lesz a
WorldClass Fitness-ben, majd egy kis szauna. Este jelentkezem.
Voltam ma a Sport korházban. A doki csináltatott velem két-három
gyakorlatot és egyből jobb lett a derekam. Majd mentem fizikoterápiára. Ami
soha nem hozta a várt sikert. Most sem. Bár említettem a dokinak, hogy
valami drasztikusabb segítség kéne. Pl.: egy injekció, ami egyből helyre
hozza a dolgokat. Sajna nem kaptam. Majd reklamálok. Este meg
megmasszírozott Zoli. A szőnyegen aludtam, hátha a kemény derékalj segít.
by FD ::.
.::
Szerda:
Reggel semmi változás, lehajolni nem tudok. Sebaj. Fájdalomküszöb egyre
nagyobb. Irány a WorldClass Fitnesz. Laza fél óra spinning, majd nyújtás.
Nagyon merevek a lábaim, rövidültek az izmok. Szauna. Csak pár perc,
rohanni kell a parkoló jegy lejár. Majd Sport korház. Kezelés. A két felírt
közül, csak az egyiket csinálják meg. Utána alig tudok lábra állni. De azt
hiszem ez ilyenkor normális. Majd haza. Pihi. Parkolás közben felfedezek
egy ortopéd rendelőt. Bemegyek. Megvizsgálnak. Okosabb nem leszek, de érzem
újra meg kell nézetni a porckorong sérvem. A doki végre javasol,
gyulladáscsökkentő gyógyszert. Mintha segítene. Aztán újabb masszázs. Zoli
szakmai kihívásként kezel. Most jobb, de nem akarom elkiabálni. Holnap a
Sportban kérek izomlazító injekciót és már készenlétben a nagyágyú.
Reméljük az nem kell. Sajna részemről ez a hétvégi verseny kimarad. Remélem
legalább laza sík országúti tekerést tudok produkálni.
by FD ::.
.::
Hétvége:
Sajnos az egészségi állapotomnak köszönhetően nem tudtam versenyezni. Akik
ott voltak, remekül helyt álltak. Nyikos Attila második, Sarló Emese
harmadik lett. Ködmönbá a képeket köszönjük. Remélem nem baj, hogy
felhasználtam őket.
by FD ::.
.::
Wooky beszámolója:
Kemény pálya Kőszegen
Szombat 9 órás találkozót beszéltünk meg Vilard Bíró és HBSE KissCADMan
Urakkal! Közel laknak egymáshoz, így gyorsan logisztikáztuk a bepakolást.
Irány Kőszeg!
Vilardov már IQ-ból nyomta az utat és, hogy hol mire kell vigyázni... Menet
közben csokis nápolyival és ásványvízzel frissítettünk. Nem volt megállás.
Jó időben meg is érkeztünk, amikor nagy meglepetésünkre VW und Audi
találkozót találtunk a Csónakázó tó körül. Vagy 50-60 Golf I - II - III -
IV - V (és ebben a sorrendben egyre kevesebb), illetve egyéb VW modell
uralta a terepet. Motorháztetők, csomagtér ajtók az ég felé és bömbölt a
dum-dum-dum-tuci-tuci-dum-dum-dum vagy 1000W-al minden valamirevaló
autóból...
Megtaláltuk a rendezőket és a versenyirodát is. Kaptunk sátor helyet,
közvetlenül a Golfos srácok mellett.
A megbeszéltek szerint gyors sátor és zászlóállítás, rajtszám átvétel,
aztán irány a szállás és átmozgató bringázás. Nos, mindebből csak a "gyors"
nem jött össze: Pont akkor fotóztak egy csinibabát egy Corrado-val, vagy
fordítva, nem tudom... és KCM már ment is oda - segített fotózni! Igy a
zászlóval már egyedül kezdtem bénázni. Szerencsére akkor érkezett Anikó és
Kálmi. Amikor már volt sátrunk és Bb zászlónk is, akkor kezdtem magam bután
érezni a sok besörözött VW fun között, nem beszélve a Ford-ról. Legalább FD
itt lenne a fekete golf-jával! Más bringás nem volt rajtunk kívül...
Megmásztuk és jól megszakértettük a cél előtti letörést a rendezőkkel és
szerencsére megfogadták Vilardov jelölésre és szalmabálázásra vonatkozó
javaslatát. Idővel hozzájutottunk a rajtszámainkhoz és ettünk is, hogy
legyen erőnk.
A szállást könnyen megtaláltuk, nagyon közel volt a rajt-cél területhez.
Csak gyorsan lerakjuk a cuccainkat, aztan gyerünk tekerni! Brúnó kutya
-mintha csak minket várt volna- hozta a kedvenc, agyoncsócsált műanyag
virágcserepét, hogy dobáljuk neki. Indulnánk, erre KCM-nek defektje van.
Rajt visszalőve. A gyanú persze óhatatlanul is Brúnóra terelődőtt, hiszen ő
még játszott volna velünk - ez biztosan az ő bosszúja! Gyors belső csere,
amit Brúnó (3 éves n.j. kan) nagy átéléssel, közvetlen közelről, jó
bőnyálas lihegéssel, az előbb említett játékával a szájában követett
szemmel. Fújás, megint defekt. Ez a Brúnó nagyon tud! Szemmel veréssel tud
defektet előidézni - vagy KCM szúrt el valamit. Végül a 3. belsővel már
sikerült és mehettünk bringázni!
Elindultunk a pályán, de alighogy kiértünk a város szélére, jött a hívás,
hogy "Na itt vagyok!". Henger érkezett meg a verseny előtti átmozgatásból,
egy nagy sporttáskával a hátán, az ígértnél kb. 1 órával hamarabb...
Elkisértük őt a szállásra, ahol már PhD Zsolt és Timi is ott volt.
Végül Kálmi, Ködmönbá és jómagam újra elindultunk, hogy azért tekerjünk is
valamit! Feltekertünk az Óház tetőre, majd a visszaúton rátaláltunk a
másnapi pálya egy jelölt szakaszára. Száguldás lefelé a zúzott téglás erdei
úton és már otthon is voltunk.
Cherry-s Csavo Vilard kapott egy nagy adag érett cseresznyét a háziaktól.
Persze mindenki rárontott és szerencsére jutott is belőle!
Vacsora. Hát az már nagyon időszerű lett volna, mert későre is járt, meg
nem is igen ettünk túl sokat aznap. “Én tudok egy tuti pizzériát a
Várkör-ön!” - hangzott a felszólítás és mi mentünk. Oda is értünk hamar és
nem is voltak sokan. Az udvaron foglaltunk helyet. Nos, a kaját olyan
sokára kaptuk meg (kb. 1.5 óra), hogy KCM már az udvaron álló fáról ette a
cseresznyét a söréhez. Eléhezett egy picit...
Így volt időnk ábrándozni a másnapi versenyről, a nagy letörésekről, a cél
előtti bevállalásáról konkrétan is, illetve a csajokról, akiket “meghagytak
nekünk a golf-os csávók”...
Vasárnap verseny. Két pótbelsővel készültem a sok meredek, köves szakaszra
– szerencsére nem volt rájuk szükség! A rajt után a felvezető motoros
rögtön megdöntötte a verdát a fűben, közvetlenül a mezőny előtt. Motoros
gázolás azért nem lett belőle, köszönhetően a lassú rajtnak!
A múltkori nyereg affér után, most egy korábbi bringám eredeti nyergével
indultam. Egész jól viselkedett, nem foghatok rá semmit. Azért már várom,
hogy meggyógyuljon a Gobi!
A pályáról annyi maradt meg bennem, hogy gyakorlatilag tekerhetetlen brutál
emelkedők és szaggatós lejtők váltogatták egymást. Így viszont nem tűnt
olyan fárasztónak a sok szint, mert többnyire csak felvonszoltuk a bringát
meg magunkat. Meg az, hogy nagyon szép idő volt és sok szép kilátás az
alacsonyabban fekvő területekre. Az egyik tol-fékez-tol-fékez közben még
egy pár szem szamócával is frissítettem – nagyon finom volt! Egyébként
elkerülendő a Zalaszentgróton történteket, folyamatosan ittam és jópár
zselé is befigyelt az úton – nem is volt semmi görcsölés!
Az átlag pulzus a max 80%-a lett. Az első két óra ennél egy kicsit erősebb,
a vége egy kicsit gyengébb. Szokás szerint elég sokat kaptam a hosszú távú
győztestől, de még így is sikerült befognom pár középtávon indulót. Ők
valószínűleg erősen túlvállalták magukat...
A cél előtti letörés első, rövidebb szakaszát még a bringán tettem meg de
aztán a józan ész diktálta utat választottam és kétlábon ereszkedtem le a
kishídra. Úgy gondolom teljesen fölösleges lett volna ott koczkáztatni
fáradtan, hat óra tekerés után.
Az eredményhirdetés előtt még tisztába tettük magunkat a szállásunkon és
végül csak fél 8 körül indultunk haza. Éjfél körül már sikerült is ágyba
kerülni...
Ködmönbá már megint levert. Nincs mit szépíteni, valamit jobban csinál -
mondjuk ő sokkal fáradtabb volt utána... :) Legközelebb remélem már velem
lesz az erő!
by Wooky ::. |
|