A Polar márkabolt segítségvel a Powerbreathe készüléket használjuk a tüdőkapacitásunk javítására. Remeljük saját tapasztalatainkat is hamarosan megoszthatjuk veletek.

.:: magyar katalogus pdf formában ::.

Addig is, íme Ágh Csaba, szabadtüdős merülő búvár beszámolója:

A PowerBreathe tesztelése nálam 2002.02 – 2002.07 között zajlott. A tesztelésre kapott darabok közül a kék színű ,,Fitness”-t használtam. Annak érdekében, hogy a teszt eredményét semmi se befolyásolja, a PowerBreathe-en kívül semmilyen más eszközt vagy technikát nem használtam, mely a légzés erősségét vagy kapacitását növelhetné.

A légzési ellenállás mérésére a készülék alján lévő tekerhető gombot használtam. Az 1-es fokozatot az alapállás jelentette, majd minden egyes teljes fordulat a következő jelölte. A készüléken az ellenállást nem állítottam egészen addig, amíg az adott szinten 34 ismétlésre nem voltam képes. Valamennyi ismétlésnek azonos erősségűnek kellett lennie, tehát minden egyes alkalommal a teljes tüdőkapacitást ki kellett használnom. Amennyiben azt éreztem, hogy az adott ismétlés gyengébb, vagy nem teljesen megfelelő, akkor az erősséget nem emeltem tovább. A teszt célja az eszköz hatékonyságának felmérése volt, mindez pedig elengedhetetlenné tette, hogy kritikus legyek saját teljesítményemmel szemben.

Egy korábbi cikkben (Submarine magazin) ,,légzőizmok body buildingje”-ként említettük. Az elnevezés koránt sem túlzó. A PowerBreathe használatára ugyanúgy a fokozatosság érvényes, mint a súlyzós edzésekre. Ha rögtön egy magasabb fokozattal kezdünk maximális ismétlési számmal (30 ismétlés), akkor könnyen kellemetlen nyomást érezhetünk a szegycsont környékén. Az is előfordult, hogy a tesztcsapat tagjai közül néhányan 1-2 napos szünetet iktattak a felmérésbe, mert megterhelőnek érezték az eszköz használatát. Mindez elkerülhető, ha elegendő időt biztosítunk szervezetünk számára az alkalmazkodáshoz.

A teszt:

A teszt különösen izgalmasnak ígérkezett, mivel az interneten talált néhány cikk nem sok támpontot adott a PowerBreathe használhatóságához a szabadtüdős merülések terén.

Első alkalommal alapfokozaton használtam és csak 10 ismétlést végeztem. Ugyanaznap este az ismétlési számot 15-re emeltem. Másnap ugyancsak az alapfokozaton, de már 30 ismétlést végeztem. 30 teljes légzés után enyhe szédülés fogott el (hasonlóan egy erőteljesebb hiperventillációhoz), ami néhány másodperc után elmúlt. Az esti gyakorlat alkalmával már nem éreztem szédülést. Sőt! Kifejezetten kellemes érzés volt, mivel éreztem, hogy a korábbinál több levegőt tudok tüdőmbe szívni és mindezt sokkal erőteljesebben!

5 nap elteltével 2-es fokozaton használtam a PowerBreathe-et. A 12. napon próbát tettem. Maximális ismétlési számként 50-ig jutottam. Ezután hármas fokozatra állítottam a szerkezetet és 20 ismétlést végeztem.

Kevesebb, mint 1 hónap alatt elértem a 6. fokozatot, innentől kezdve azonban már lassabb volt a fejlődés. Általában negyed fordulatonként tudtam emelni az erősségi szintet. Az alacsonyabb fokozatokon rögtön a kiszabott ismétlési számmal kezdtem, de egy idő után kezdett egyre kényelmetlenebb lenni ez a technika. A 6. szint környékén bemelegítő ismétléseket kezdtem alkalmazni. Ez azt jelentette, hogy kb. 2-es és 3-as erősséggel 10-15 ismétlést végeztem. A bemelegítő után a rendes ismétlési szám könnyebben ment, de így is megdolgoztatta a légzőizmokat, azonban a gyakorlat elején tapasztalt kellemetlen érzés megszűnt. A 6. fokozat után a fejlődés lassult, viszont óriási különbség volt tapasztalható az egyéb kardió edzések alkalmával. Futás után a légzésem 2-3 mélyebb belégzést követően normál ritmusra tudott visszaállni, és a lábizmok fáradságán semmi más nem utalt a megtett kilóméterekre. Nem volt hosszabb légszomj vagy lihegés, ami korábban egy nagyobb táv megtétele után természetesnek tűnt. A statikus merülés átlagos időtartama a korábbi 2,30 percről 3,30 percre emelkedett (statikus merülésnek nevezzük azt a gyakorlatot, melynek során a búvár a víz felszínén lebeg visszatartott lélegzettel).

A PowerBreathe hasznát egy márciusi szabadtüdős tanfolyamon (Submarine 2002.09) is tesztelhettem. Néhány nap alatt a merülések átlagos mélysége 21 méterre emelkedett. Mindezt azért tartottam jelentős eredménynek, mivel az uszodai edzések és a tengeri merülések között nem ált rendelkezésünkre egy hosszabb adaptációs időszak, mely alatt a szervezetünk fokozatosan hozzászokhatott volna a megnövekedett terheléshez.

Mivel a cikk olvasói közül valószínűleg a legtöbben készülékkel merülnek, jogosan tehetnék fel a kérdést, hogy számukra mit tud nyújtani a PowerBreathe. Nos nagyon is sokat! Azok a búvárok, akik készülékkel merülnek, néhány hónapos megfelelő használat után tapasztalni fogják, hogy levegőfogyasztásuk lényegesen gazdaságosabb lett a korábbihoz képest. Kezdő búvároknál a gazdaságos és helyes légzéstechnika elsajátítását gyorsítja, de ugyancsak hasznára válik a gyakorlott búvároknak, vagy akár a technikai merülések szerelmeseinek.  A fejlődést mindenki érezni és látni fogja saját szintjéhez viszonyítva.

Végül, de nem utolsó sorban figyelmébe ajánlanám azoknak a búvártársaimnak, akik alkalmanként vagy rendszeresen dohányoznak (sajnos sokan). Mindezt nem azért teszem, hogy bárkit is lebeszéljek szenvedélyéről, de néhány hét után garantáltan érezni fogják a különbséget mély lélegzetvétel és mély lélegzetvétel között, és talán átértékelik a merülés előtti vagy utáni cigaretta jelentősségét.

Habár a PowerBreathe ára egy jobb uszonyéval vetekszik, mindenképpen ajánlanám a használatát, hiszen olyan eszközt kapunk a pénzünkért, melynek jelentőssége rövid és hosszútávon felbecsülhetetlen.