Vizdák János

Versenyők, akikkel együtt dolgozunk:

.:: Deli Anett:

„Edzés Jani módra”

Volt szerencsénk egy pár év alatt, egy pár éve jobban megismerni egymást. Edzés előtt, edzés után, néha edzés közben is kapcsolatban voltunk egymással, így a lehető legközelebbről kísérte figyelemmel munkám. Most már nincs mindennapos kapcsolat köztünk, de edzőként még mindig számíthatok rá. Lehet, hogy már nem kerékpároznék versenyszerűen, ha nem lett volna ez a kapcsolat köztünk. Azelőtt buliból tekertem, jó volt a csapat, a hangulat, ha jó idő volt, akkor ültem kerékpárra. Ha hideg volt, esett, nem edzettem, hobbiból csináltam. Most már azért egy kicsivel több ennél, de még mindig nem nevezném magam profinak. Élvezem, mert tudom, amit lelkiismeretesen megcsinálok és amit előír nekem, attól vagyok jó és eredményes és ez hajt előre. Várom a nyarat, a küzdést és a fájdalmat, mert az jó.

Ez lesz a harmadik évem, hogy „Jani módra” végzem a téli alapozást és egyáltalán edzésterv alapján edzek. Konditerem, futás, hosszú állóképességű tekerések, intervallumok, görgő, spinning és úszás. A tavalyi, 2004-es telet kicsit elblicceltem, de azért szezon végére jobban összeszedtem magam, remélem 2005-re beérek. Hiányozta az alapok nálam, nem volt sok kilométer a lábamban, de emlékszem a 2003-as évtől sok hosszú tekerés volt jellemző az edzésemre. Idei edzéstervemben az intervallok domináltak főként. Nem is tudom melyik jobb: két óra intenzív, maximális erőkifejtés – rövid szenvedés, vagy hosszú, lassú halál a hat-hét órás tekerés során?! Nagyon éreztem az intervallok hatását ez évben és szeretem is őket, jó érzés „megrángatni” a szervezetemet, edzés után úgy érzem lüktetek.

Én bízom a „Jani-féle edzésmód”-ban, mert tudom, hogy tudás, tapasztalat van mögötte és az a lényeg, hogy elhidd, amit mondd jó neked és a lehető leghatásosabb.

A szerelmet adta a kerékpár, és most szerelmet kapok a kerékpártól…

vissza