Tavalyi évhez hasonlóan idén ismét rajthoz álltam a Szerencs Nagydíj nyílt országúti mezőnyversenyen.

Egy 27 km-es pályán 3 kör, körönként kb. 250méter szintkülönbség várt a mezőnyre. A tavalyi évhez képest háromszoros nevező (Kb. 150fő) gyűlt össze, köszönhető, hogy végre nem hétköznapra tették a versenyt. Mivel csak 50 km-re volt a rajt helyszíne, így hamar kiértünk.

Sajnálattal tapasztaltuk a tavalyi évhez hasonlóan a szervezők még ki se telepedtek pedig 8tól már lehetett a kiírás szerint nevezni. Kb. 8:30-kor értek ki, és közölték hogy csak 9től van nevezés. A chipeket kezdték el először osztogatni és mindenkinek még egyszer sorba kellett állni a rajtszámáért. Valahogy mégis sikerült dűlűre jutniuk, így az előre meghirdetett 10 óra helyett 10:30-kor csak elrajtolt a mezőny a tavalyi évhez képest ismét egy hatalmas ágyúszóra.

A rajtnál nem tudtam a melegítés után csak a hátsó felébe beállni, így rögtön kénytelen voltam 2 km-t nyélen menni, hogy felérjek az elejére. Ez nagyon fontos volt, mert a kör elején kb 3 km-nél kezdődött egy 6 km-es mászás, amiben fel is vettünk kb. 140 méter szintet és nem akartam leakadni. A mászást elég jó pozícióba kezdtem, volt pár kisebb bukás, többek között olyan emberke miatt, aki miután félrerakta a kulacsát és az kiesett, úgy döntött, hogy a mezőny közepén befékez satura és felveszi.

A mászást nem toltuk meg nagyon csak egy egyenletes, de kemény tempót mentünk, ennek következtében kb. 30-an maradtunk a tetőn. A lefelét 60-as tempóval nyomtuk így a hátul maradtaknak esélye sem maradt már felérni. Az első kör így telt el, nem ment valami jól a tekerés, így csak a boly hátsó felében helyezkedtem.

A második körben a mászást meghúzták itt már pár embernek gereblye volt, ki is hagytak így kikerülve őket nagyon nagyot kellett mennem, de így is elszakadtak vagy 10-en, szerencsére a lejtmenetben gyorsan utol tudtam érni őket, de a leszakadtak is hasonlóképpen simán felértek. Pár kisebb szökési kísérlet volt, de mindig volt valaki, aki nyomta a sor elején így ezek a próbálkozások hamar porba hullottak.

A harmadik körre kezdtem nagyon jól érezni magam, ekkor esett legjobban a hosszú mászás a kör elején. A lejtmenet után egy kisebb emelkedőn úgy éreztem támadnom kell, meghúztam hát a felfelét kiállva és 185 körüli pulzussal nyomtam a dombon átbukva a lejtmenetet. Kb. 2 km-t tudtam így menni, mert lassan utolértek engem is, így visszaálltam a mezőnybe kipihenni magam.

Az utolsó kör végén már nem nagyon akartak senkit elengedni így elég nagy tempót mentünk kb. 45-46al végig, csak egy kisebb emelkedőn lassult le a mezőny. A későbbi győztes egy Giant Gyömrős srác ki is használta az alkalmat támadott és el is tudott szakadni a mezőnytől, próbáltam követni, de túl sokáig vártam így csak annyira volt elég a támadásom hogy az emelkedőt letudva 7-800 méter síkon befogtak hátulról. Ahogy az várható volt egyből rám is kontráztak újabb támadással, ezt nehezen tudtam átvenni, de csak elcsíptem a sor végét.

A befutó előtt kb. a 30 fős boly 15. helye körül helyezkedtem, tudtam, hogy éles kanyar lesz, így a cél előtt próbáltam a belső íven kanyarodni, de előttem egy srác elesett, így lassítanom kellett. Lekerülve, kiállva sprint a célig. A tavalyi évhez képest 6 perccel mentünk jobb időt. Látszott, hogy most nagyobb mezőny gyűlt össze, több ember nagyobb sebességre volt képes. Befutó után elmentem levezetni, majd vártam Anettot, aki jött is hamarosan, 2 kört teljesített. Nagyon örült, mert elmondása szerint elég jó tempót tudott menni.
A célban kifüggesztett eredménylista szerint 7. helyen sikerült beérnem.

Versenyadatok:
Átlagpulzus: 165
Max pulzus: 187
Versenytáv: 81,7 km
Szintemelkedés: 730 méter
Versenyidő: 2óra 6 perc 46 másodperc

Jó felkészülést mindenkinek, találkozunk a Bükk Maratonon!

Üdv,
Joci