Az előkészületek:

Szombaton Horváth Szabiékhoz utaztunk Adrival Nagytilajba, mert a pálya nem változott tavalyhoz képest, Szabiék vasárnap korán indultak Kislődre, így gondoltam majd reggel megyek egy laza kört, csak hogy megnézzem mi is változhatott a pályába egy év alatt. Szombaton kémeim jelentették, hogy nagyon saras a pálya, és amúgy is egész éjszaka esett, így ezt az opciót hamar elvetettem. Ilyet még soha nem csináltam, de pályabejárás nélkül indultam el a versenyen. Számomra nem voltak ideálisak a körülmények, mert a hideg front miatt kicsit fájt a fejem, „tompa” voltam, és a sérült csigolyám sem szereti az ilyen időjárási körülményeket.

A rajt csúszott 15 percet, mert a 11 órási futam kicsit elhúzódott. Ez nem is volt baj, mert melegíteni sem volt kedve senkinek, így még gyorsan legurultunk a hegyről, majd feltekertünk Táncival. A startpisztoly ellövése után Kusz Matyi állt előre. Én harmadik pozícióban figyeltem az eseményeket, nem akartam az első körben bekezdeni, mert a sár, az időjárás és a pálya „nem ismerete” hamar visszaüthet. A sípályán Matyit kikerültük Gáborral és együtt tempóztunk a verseny hátralevő részében.

A katlanos lefelében estem egyet, mert itt sárgumi nélkül nehéz volt közlekedni. A Syncros FLT3-as ezt a kis részt leszámítva tökéletesen megfelelt erre az „extrém” talajra. Innen egy futós emelkedő következett, ahol láttam, hogy a végén fel lehet tekerni, de Gabi mégis a futást választotta. A hegy tetejére utol is értem. Innen még volt egy erdős csiki-csuki, egy gyökeres kifékezett lejtő és a hírhedt meredek aszfaltos emelkedő. A következő körben a sípálya tetejéig semmi nem történt. Itt az összekötő szakaszon sikerült egy kis előnyt szereznem, amit annyira szerettem volna növelni, hogy a kanyargós erdős részen „eltűnjek” az üldözőim elől.

Az első körbeli esésemet megismételtem ugyanott, csak ez sokkal nagyobbra sikeredett. A kormányom elferdült, a hátamat pedig úgy bevertem, hogy alig bírtam talpra állni. A lejtő alján Tufi tanácsára visszaegyenesítettem a kormányt (valószínűleg az adrenalintól erre nem gondoltam), köszi Neki. Összeszedtem egy 30-40 mp-es hátrányt, amit nagy erőfeszítések árán a frissítőzónáig ledolgoztam. Itt Adri beadta az erdeis High5 izót és a koffeines Energy Gel-t.

A harmadik körben semmi nem történt, maradtam Tánci mögött egy kis erőt gyűjteni. Az utolsó körre fordulva átvettem a vezetést és próbáltam ritmust váltani. Az első támadásba még nem volt nagy átütő erő, de a sípályán úgy gondoltam, hogy támadnom kell. Keményen megnyomtam a hegyet, próbáltam erős áttételt hajtani. Sikerült 15-20 mp előnyt szereznem. Jött a „mumus" lejtő. Az alján megint estem, de itt már Gabesz nem ért utol, csak megközelített. Az emelkedő felénél felszálltam és feltekertem. Innen már csak tartani kellett az előnyömet. Megnyertem a futamomat.

Az eredményhirdetésnél még egy fantasztikus ajándékban volt részem. Nyertem egy 2 éjszakás fullos wellness hétvégét, amit valószínűleg a szezon végeztével fogunk felhasználni Adrival. Köszi a supportot Neki.

Köszönöm a csapat támogatását, Bizsó-nak a HaiBike-ot, ami ismét tökéletesem működött, még ebben a dagonyában is. Bálintnak a tanácsokat, Szabinak a szállást.

És még egy nagy köszönet Táncos Gabinak is, aki az esésem után megkérdezte, hogy minden rendben van-e, akivel óriásit meccselünk idén, de úgy érzem, ez mindkettőnk fejlődését segíti. Nem tudom, mitől van ez a „sok” esés, de megpróbálok innentől egy kicsit összeszedettebben versenyezni, mert az erő megvan, csak úgy látszik a fejemben vannak gondok.

Üdv,
Buzso